Csaknem hat évtizede először 100 százalék fölé emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta, mindenekelőtt a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló, rendkívüli mértékben megnövekedett állampapír-kibocsátások miatt. A brit statisztikai hivatal (ONS) pénteki adatismertetése szerint május végén a nettó államadósság-ráta a GDP-érték 100,9 százaléka volt.
A román Költségvetési Tanács szerint Románia államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 50 százaléka fölé emelkedhet 2021-ben az optimista forgatókönyv szerint, a pesszimista változat szerint a GDP 55 százalékát is meghaladhatja - adta hírül hétfőn a Ziarul Financiar című román gazdasági újság.
Számos országban lassul a koronavírus terjedése, a gazdaságok újranyitnak, a tőzsdék pedig emelkednek. A magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők a jó hangulat ellenére óvatosságra intenek: számos kockázat lebeg még a levegőben, ilyen a koronavírus második hulláma, a kínai-amerikai kereskedelmi háború vagy a gyenge vállalati és makrogazdasági adatok, melyek elbátortalaníthatják a befektetőket. Jó hír viszont, hogy alapvetően a portfóliómenedzserek is inkább optimisták, de arról megoszlanak a vélemények, hogy tartós lesz-e a most tapasztalható tőzsdei emelkedés.
A spanyol kormány a gazdaság teljesítményének 9,2 százalékos csökkenésére számít idén - jelentette be a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján Madridban.
Valószínűleg súlyosabb lesz a magyar gazdaság zsugorodása idén, mint a kormány által korábban prognosztizált 3% - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek. Hozzátette: a 3%-os GDP-arányos költségvetési hiány „nincs kőbe vésve.”
A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellen Lengyelországban az államadósság növelésével fognak küzdeni, a liberális felfogástól eltérően éppen ez lesz a gazdaság újraindításának fő mechanizmusa - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán.
Angela Merkel német kancellár a mai sajtótájékoztatón nemcsak arról beszélt, hogy a német lakosság akár 70%-át is megfertőzheti a koronavírus, hanem arról is: a "rendkívüli helyzet" miatt nyitott arra, hogy a német költségvetési politikát évek óta jogszabályilag korlátozó ún. „fekete nulla” szabályt is eltöröljék – írja a BBC.
A román lej csütörtökön új történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, amiben kulcsszerepet játszik a politikai bizonytalanság és a kedvezőtlenné váló makrogazdasági helyzet.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Az idén a román bruttó hazai termékhez (GDP) mérten 4,4 százalék lesz az államháztartási hiány, ami 0,1 százalékponttal haladja meg a kormány által a hét elején közölt adatot, és jóval nagyobb, mint az eredeti 2,76%-os terv.
A Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre a prognózisok alapján lassul a gazdasági bővülés üteme - ez derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján pénteken Budapesten.
Az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége. A Portfolio számos forrásának jelzései azonban afelé mutatnak: súlyos ára van ennek a kedvező fejleménynek. Ahhoz ugyanis, hogy újra ömölhessenek a brüsszeli pénzek a magyar államhoz, előtte jelentős, összességében sok tízmilliárd forintos pénzügyi büntetést kellett bevállalnia a kormánynak, hogy több, a szabálytalan pénzfelhasználásból eredő elszámolási vitát végre le tudjon zárni. A friss helyzet afelé mutat, hogy a következő hónapokban akár masszív többletbe is átcsaphat a magyar államháztartás pénzforgalmi egyenlege.
Komoly deficit alakult ki októberben a költségvetésben: a 181,6 milliárd forintos mínusznál csak egyszer volt eddig magasabb a tizedik havi hiány, tavaly. A mostani jelentős hiány kialakulása mögött azonban egyszeri tételek állnak főként.
Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.
Júniusban óriási mértékű, közel 700 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartásban - jelentette a Nemzetgazdasági Minisztérium. A magas deficit első számú oka az uniós pályázatokat hazai forrásból megelőlegező kifizetések felpörgése.
Az áfa-visszatérítések csaknem 200 milliárddal növelték az államháztartás hiányát márciusban, de az éves hiánycél teljesítése nincs veszélyben - mondta az M1 aktuális csatornán Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.
Áprilisban még 1,9%-os költségvetési hiányt jelzett a KSH 2015-re, a friss EDP jelentés szerint azonban még ennél is jobb lett a tavalyi egyenleg.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése alapján 2016-ban 2,5%-kal, 2017-ben 2,8%-kal bővülhet a magyar GDP, ami rendre 0,4 és 0,3 százalékponttal magasabb, mint amire idén februárban számítottak. A munkanélküliség az idén 6,4%-ra, jövőre 6,1%-ra csökkenhet, a költségvetési hiány pedig 2% körül stabilizálódhat majd, ez a szám ugyanakkor nem tartalmazza a kormány utóbbi másfél hétben bejelentett költségvetési lazításainak deficitnövelő hatásait.
A 2017-es magyar költségvetés "az uniós támogatások nagymértékű felhasználásával számol", "erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket" - fogalmazta meg kissé furcsán a jövő évi államháztartási hiány felhajtó tényezőjét a Magyar Időkben megjelent interjúban Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke, aki a Költségvetési Tanács tagjaként már megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, azt mondta: "a korábbinál nagyobb arányban költene az állam különféle fejlesztésekre és olyan lépésekre, amelyek a nemzetgazdaság gyorsabb növekedését segítenék elő" és mintha kormányzati gazdaságpolitikus lenne, külön kiemelte a lakástámogatásokra szánt 100 milliárdos összeget.
Mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében csökkent a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány és államadósság tavaly a harmadik negyedévben - közölte ma az Európai Unió statisztikai hivatal. A deficitadat 1,8%-ra mérséklődött, ami évek óta a legalacsonyabb, míg az államadósság nominálisan is csökkenni tudott, a GDP arányában pedig 0,7%-pontos a mérséklődés egy év alatt. A friss magyar adatok most nem kiugróak, sem azok változása a második negyedévhez képest.
Nincs még egy európai ország, ahol ilyen magas lenne.
A Balti-tengernél történt az incidens.
Mintegy 4 milliárd forintot költenek a mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdőre.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
